Bevezető



Talán nincs az életnek még egy olyan területe, ahol ennyi tévhittel lehet találkozni és ahol az irracionális gondolkodásnak és misztikumnak ekkora kultusza lenne. Pedig a zene szeretete és a racionális gondolkodás nem zárja ki egymást. Az irracionális szemlélet az audiofil magazinok és a high end audió találmánya, vagy inkább közös gyermeke. Az audiofil magazinok fokozatosan átformálták az emberek gondolkodását ezen a területen és a zeneszerető ember ideáját felváltotta a bálványimádó ember ideája.

Az audió rendszerekkel kapcsolatban talán az egyik leggyakoribb tévhitnek számít az, hogy a hangzás megítélése szubjektív. A hangreprodukció alapelve - és célja - a neutrális hangzás, ami egyértelműen definiálható különféle jellemzőkkel. Egy egyszerű hasonlattal élve, ha egy ablakon keresztül szemléljük a világot és a valóságban szeretnénk gyönyörködni, akkor olyan üvegre van szükségünk, ami transzparens ('semleges'), nem pedig egy rózsaszínű üvegre. Egy digitális fotó tökéletes megjelenítéséhez olyan kijelzőre van szükségünk, aminek nincsen semmilyen látható torzítása. Egy fotó lehet realisztikus vagy művészi hatású, de a kijelző nem torzíthat, nem "színezheti" a képet (különben sérül a reprodukció alapelve). A hangreprodukciónál hasonló a helyzet. A neutrális hangzás itt azt jelenti, hogy egy eszköznek nincsenek hallható hibái, azaz az összes hiba egy adott határérték alá esik. A hangminőség és a neutrális hangzás tehát nem szubjektív.

Szintén tévhit, hogy a 'hifi' egy költséges hobbi. Régen valóban költséges hobbinak számított: a digitális audió hajnalán a CD lejátszók még vagyonokba kerültek, a magnók és lemezjátszók hangminősége pedig 'fényévekre' volt a stúdió minőségtől. Manapság akár a YouTube-on is kiváló minőségben - lényegében stúdió minőségben - hallgathatunk zenét, ráadásul high-end erősítők és lejátszók nélkül pl. egy középkategóriás laptop és egy jó minőségű fejhallgató segítségével. (Szerencsére a YouTube hangtömörítése nem befolyásolja a feltöltött fájlok minőségét. Ha egy videó rossz minőségű hangsávval rendelkezik, akkora már a feltöltés előtt rossz minőségű volt a hangsáv.)

Nemcsak a lejátszás, hanem a zenekészítés folyamata is sokat változott. Számítógépek és zeneszerkesztő szoftverek (DAW, digital audio workstation) tíz évvel a CD megjelenése után fokozatosan felváltották a drága és nagyméretű keverőpultokat és stúdiómagnókat. Az akusztikai mérőeszközök is beköltöztek a számítógépekbe. A 80-as években megjelentek a PC-s mérőszoftverek, azonban ezek sokáig egyedi fejlesztésű hardvert használtak és persze egy átlagember számára elérhetetlenek voltak. Manapság már bármilyen PC vagy laptop használható akusztikai mérésre. Ha nem szórjuk a pénzt értelmetlen eszközökre, akkor a hifi egyáltalán nem számít költséges hobbinak.

A tévhitek kialakulásában és terjedésében valószínűleg nagy szerepe van a bizonytalan hallási memóriának. Az ember vizuális lény, a hallás nem az elsődleges szenzorunk. Ha kis különbségeket kell hallás segítségével összehasonlítani, akkor az összehasonlítandó részletek nem lehetnek hosszabbak 5 másodpercnél, különben érvénytelen a teszt. Szerencsére a zenei teszteknél van jobb megoldás: érzetakusztikának köszönhetően tudjuk, hogyan működik a hallás és melyek azok a fontos paraméterek, amelyek meghatározzák a hangminőséget.

Az audió rendszerek működését és az akusztikai jelenségeket elméleti háttér nélkül képtelenség megérteni. Itt is igaz, hogy nincs királyi út, mivel a könnyű út csak a 'megnemértés' végtelen ciklusához vezet. Ezen az oldalon található angol nyelvű előadások sem tekinthetők sétagaloppnak, de hasznosnak mindenképpen.

Horváth Csaba


Vissza a főoldalra