Köszöntelek az oldalon!


Remélem a cikkek minősége ellensúlyozza a betűk mennyiségét, illetve a feltöltések rapszodikus jellegét.

Kevés olyan terület létezik, ahol ilyen sok csalással, sarlatánsággal, tévhittel, ködösítéssel találkozhatunk. 70-es évek közepe óta a hifi mágnesként vonzza a szélhámosokat, hittérítőket. Annak idején az audiofil magazinok folyamatosan terjesztették a "hallás pontosabb, mint a műszerek" hittételt, ami egyrészt egy értelmetlen kijelentés, másrészt egyenes utat jelent az önbecsapáshoz. Ezenkívül a hifis tévhiteknek nincs olyan negatív következménye, ami megakadályozná a tévhitek terjedését. Negatív következmények hiánya és az emberek változó fogékonysága az érzelmi és szociális hatásokra (pl. félelemkeltés, különleges dolgok birtoklása, személyi kultusz) talán a két legfontosabb tényező.

Elvétve olyan állításokkal is találkozhatunk, miszerint a hifi elképesztően komplex terület, a hallás elképesztően bonyolult. Azonban nincs értelme külön kihangsúlyozni a hifi komplexitását, hiszen melyik műszaki terület nem komplex, vagy melyik biológiai folyamat "egyszerű"? Nem nagyon találunk olyat, ami egyszerű. A hangtechnika talán azért tűnik bonyolultabbnak a többi területnél, mert rengeteg olyan fogalmat kell megtanulni, ami nagyon távol áll a hétköznapi élettől. Sokszor egy akusztikai jelenség magyarázata, vagy egy rendszer valós viselkedése ellentétes a hétköznapi tapasztalatból származó intuícióval. Legjobb példa erre a digitális jelekhez kapcsolódó alap tévedés: mivel a mintavételezés és kvantálás eredménye diszkrét értékek (egész számok) sorozata, ezért természetesnek tűnik, hogy a reprodukált jel lépcsős lesz.

A hangtechnika "multidimenzionális" gondolkodást igényel. Akusztikai méréseket, hangminőséget meghatározó méréseket mindig három síkon érdemes elemezni:

  1. Jelek dimenziója: analóg és digitális jelek viselkedése
  2. Hallás dimenziója: határértékek és jelformák közötti kapcsolat, hangelfedés, zaj érzékelése
  3. Zene, hangszerek, valódi hangforrások dimenziója: hangszerek jellemző spektruma, felfutási idő és jelváltozási sebesség, csúcsérték és RMS, csúcsérték és fő harmonikusok amplitúdója, Attack-Decay-Sustain-Release (ADSR) rendszer stb..

Az első kettő kritikus jelentőségű. A harmadik nélkülözhetetlen az alábbi kérdések tisztázásában:

  1. teljesítményszámítás (pl. csúcs RMS, átlag RMS)
  2. membránkitérés és hangnyomásszint közötti kapcsolat (tervező programok szinusz jellel számolnak, nem pedig komplex jellel)
  3. nemlineáris torzítás értelmezése és mérése 10 kHz felett

(Külön figyelembe kell venni a hallás térbeli jellemzőit, ami egy másik felosztást igényel.)

Horváth Csaba

Egyéb:
Here's to the crazy ones


Vissza a főoldalra

fel