Köszöntelek az oldalon!
Remélem a cikkek minősége ellensúlyozza a betűk mennyiségét, illetve a feltöltések rapszodikus jellegét.
Kevés olyan terület létezik, ahol ilyen sok csalással, sarlatánsággal, tévhittel, ködösítéssel találkozhatunk. 70-es évek közepe óta a hifi mágnesként vonzza a szélhámosokat, hittérítőket. Annak idején az audiofil magazinok folyamatosan terjesztették a "hallás pontosabb, mint a műszerek" hittételt, ami egyrészt egy értelmetlen kijelentés, másrészt egyenes utat jelent az önbecsapáshoz. Ezenkívül a hifis tévhiteknek nincs olyan negatív következménye, ami megakadályozná a tévhitek terjedését. Negatív következmények hiánya és az emberek változó fogékonysága az érzelmi és szociális hatásokra (pl. félelemkeltés, különleges dolgok birtoklása, személyi kultusz) talán a két legfontosabb tényező.
Elvétve olyan állításokkal is találkozhatunk, miszerint a hifi elképesztően komplex terület, a hallás elképesztően bonyolult. Azonban nincs értelme külön kihangsúlyozni a hifi komplexitását, hiszen melyik műszaki terület nem komplex, vagy melyik biológiai folyamat "egyszerű"? Nem nagyon találunk olyat, ami egyszerű. A hangtechnika talán azért tűnik bonyolultabbnak a többi területnél, mert rengeteg olyan fogalmat kell megtanulni, ami nagyon távol áll a hétköznapi élettől. Sokszor egy akusztikai jelenség magyarázata, vagy egy rendszer valós viselkedése ellentétes a hétköznapi tapasztalatból származó intuícióval. Legjobb példa erre a digitális jelekhez kapcsolódó alap tévedés: mivel a mintavételezés és kvantálás eredménye diszkrét értékek (egész számok) sorozata, ezért természetesnek tűnik, hogy a reprodukált jel lépcsős lesz.
A hangtechnika "multidimenzionális" gondolkodást igényel. Akusztikai méréseket, hangminőséget meghatározó méréseket mindig három síkon érdemes elemezni:
- Jelek dimenziója: analóg és digitális jelek viselkedése
- Hallás dimenziója: határértékek és jelformák közötti kapcsolat, hangelfedés, zaj érzékelése
- Zene, hangszerek, valódi hangforrások dimenziója: hangszerek jellemző spektruma, felfutási idő és jelváltozási sebesség, csúcsérték és RMS, csúcsérték és fő harmonikusok amplitúdója, Attack-Decay-Sustain-Release (ADSR) rendszer stb..
Az első kettő kritikus jelentőségű. A harmadik nélkülözhetetlen az alábbi kérdések tisztázásában:
- teljesítményszámítás (pl. csúcs RMS, átlag RMS)
- membránkitérés és hangnyomásszint közötti kapcsolat (tervező programok szinusz jellel számolnak, nem pedig komplex jellel)
- nemlineáris torzítás értelmezése és mérése 10 kHz felett
(Külön figyelembe kell venni a hallás térbeli jellemzőit, ami egy másik felosztást igényel.)
Horváth Csaba
Egyéb:
Here's to the crazy ones