Köszöntelek az oldalon!


Igényes zenehallgatás vs. igényes zenehallgatás

Egy igen frappáns mondás szerint kétféle zenehallgatási mód létezik: az egyik, amikor a fülünkkel hallgatunk zenét, a másik, amikor a szemünkkel. Az utóbbi zenehallgatási mód vezetett a hifi mitológiák kialakulásához...

Igényes zenehallgatásra használható értelmes rendszert manapság nem nehéz összeállítani. Erősítő típusa, DAC típusa, formátum általában nem befolyásolja a hangzást.

Veszteséges hangtömörítés a hangtechnika legnehezebben érthető és leginkább félreértett területe. Veszteséges hangtömörítés minősége a beállításoktól függően lehet transzparens, elfogadható vagy akár hallgathatatlanul pocsék. Konstans bitrátájú kódolásnál főként a "bitráta" (kbps, kilobit per secundum) értékétől függ. Egy adott érték felett a tömörítés "transzparensnek" tekinthető, ami azt jelenti, hogy a kódolás során keletkező zajt nem fogjuk hallani. Ez az érték az adott tömörítőre jellemző. (A tömörítő beállításai szintén befolyásolják a tömörítés minőségét.)

Miért olyan sok a csalás a hifiben?

Azért, mert a hallás nem tekinthető műszernek, az audiofil magazinok mégis az ellenkezőjét terjesztették ill. terjesztik. A "hallás pontosabb, mint a műszerek" olyan, mint egy önbeteljesítő jóslat: ha valaki elhiszi, nagy valószínűséggel becsapja magát. A szubjektív tesztelés bizonytalan, ráadásul a hifis tévhiteknek nincs negatív következménye, ami megakadályozná a tévhitek terjedését. Asztrológia hasonlóan működik. Ezüst jobban szól, mint a réz - a Jupiter holnap szerencsét hoz.

Ami pedig a hifi újságírást illeti, kezdetektől fogva jellemző a tudomány működésének "félremagyarázása", félrevezető leírása. John Atkinson és John Darko egy általuk kitalált, tudomány működését félrevezető módon ábrázoló kamufilozófiának köszönheti a karrierjét. Másik félrevezetés a vaktesztek körüli felesleges felhajtás: vakteszt elfedi az apróbb részleteket, a vakteszt nem modellezi jól a zenehallgatást, ellentétben az otthoni zenehallgatással - és ehhez hasonlók. A "nem működik a vakteszt" a legnagyobb szalmabáb-érv a hifiben, mert a vakteszt csak egy módszer a sok közül, hiszen a kérdések döntő többsége vakteszt nélkül is eldönthető. Például, ha az összes anyagszerkezeti vizsgálat azt mutatja, hogy az ezüst és a réz között az egyedüli elekromos különbség a fajlagos ellenállás értéke (ami ráadásul elhanyagolható), akkor nem sok tesztelni való marad. Vajon meddig lehet hajtogatni, hogy a fül pontosabb mint a műszerek? Ha a vakteszt lenne az egyedüli módszer, akkor a vaktesztek körüli felhajtásnak lenne némi alapja. Talán.

(Mellesleg a "hallás pontosabb, mint a műszerek" örökös használata kitűnően demonstrálja, micsoda csúcsteljesítményre képes az emberi elme, ha valamit eleve nem akar elfogadni.)

Hangminőség, zenei élmény, szubjektivizmus

Hifiben sokan tévesen a zene által kiváltott élménnyel, érzésekkel próbálják jellemezni a komponensek vagy egy rendszer hangminőséget. Részben ez a tévedés vezetett a szubjektivizmus kialakulásához.

A szubjektív ítélet csak akkor megbízható, amíkor a tesztelt komponensek hangminősége között jelentős különbség mutatkozik. Kisebb különbségeknél (például amikor a tesztelt eszközök hibái nem zavaróak) a "nekem ez a hangzás tetszik" szerű teszt megbízhatatlan, mivel ítéleteinket tudatalatti folyamatok is befolyásolják. Érzéseinkkel nem tudjuk pontosan jellemezni egy rendszer hangminőségét, ugyanúgy, ahogy filmes élménnyel nem tudjuk pontosan jellemezni egy kijelző képminőségét, annak ellenére, hogy a kijelző képminősége bizonyos fokig hatással van az átélt élményre.

A "személyes preferencia" vagy "preferált hangzás" a hifiben a ködösítés egyik legfontosabb eszköze lett. A hangreprodukció célja a neutrális hangzás, és akármilyen megdöbbentő vagy szörnyű beismerni, nincs elvi különbség akusztikus és nem akusztikus felvétel reprodukciója között, mivel a neutrális hangzást a hangminőség jellemzői (pl. frekvenciaátvitel, torzítás, zaj) garantálják. Visszatérve a preferált hangzásra, a preferencia önmagában nem jelent mérhetetlen vagy megmagyarázhatatlan jelenségeket. Ha az emberek egy része maximumra állítja a színtelítettséget a TV-n vagy a monitoron, akkor a képalkotás szubjektív lesz? Nyilván nem. (Manapság már nem gyakori ez a szokás.)

Miben különbözik a hifi a többi területtől?

A tapasztalat itt nem úgy számít, mint más területeken. Hangtechnika egy olyan terület, ahol önmagában a tapasztalatszerzés, a szerelés és még a mérés sem garantálja a tudást vagy a megértést. Építhetünk nyolcszáz erősítőt és mellette hihetünk abban, hogy az ezüst "részletezőbb", mint a réz és persze csak "megfelelő felbontású rendszeren hallgatva jön elő a különbség". Sajnos volt már példa erre.

Analitikus zenehallgatás vs. vájtfülűség

Az analitikus zenehallgatás képessége számít, nem pedig a vájtfülűség. Ha valóban rendelkezünk az analitikus zenehallgatás képességével, akkor tudjuk, hogy mire kell figyelni - például veszteséges hangtömörítésnél. Ami a hifi sámánok vájtfülűségét illeti... az a fajta vájtfülűség a marketing része. Vagy az is lehet, hogy fogalmuk sincs arról, mit is jelent az analitikus zenehallgatás, mert ha lenne, akkor nem hordanának össze ennyi sületlenséget a kábelekről, erősítőkről.

Horváth Csaba


Vissza a főoldalra