Csöves gitárerősítők



A csöves gitárerősítőket még manapság is hatalmas misztérium övezi. A rockzene elválaszthatatlan a klasszikus csöves erősítők torzításától. Az utóbbi 20 évben a digitális és az analóg gitárerősítő modellezés hatalmas fejlődésen ment keresztül, ami mára odáig jutott, hogy a modellek és a modellezett erősítők hangja között alig lehet felfedezni a különbségeket.




Rövid történeti áttekintés

Eleinte, a rockzene hőskorában nem sok választása volt a gitárosoknak. Volt csöves gitárerősítő és kész. Később a 80-as évek elején megjelentek a tranzisztoros gitárerősítők. Ezek még igen kezdetleges próbálkozások voltak, maximum gyakorlásra lehetett használni őket.

A 80-as és 90-es években rengeteg csöves kapcsolást emuláló tranzisztoros megoldás, szabadalom látott napvilágot. Legnépszerűbb az áram visszacsatolás, amelyet Laney, Marshall, Peavey, Crate tranzisztoros és félcsöves erősítőiben alkalmaznak.

Miközben a szabadalmak és az akadémiai kutatások fő célja a vákuumcsövek általános modellezése, az igazi végcél a régi 'vintage' gitárerősítők hangjának reprodukálása. Ez a megközelítés izgalmasabb és célravezetőbb, mint a legtöbb száraz akadémiai jellegű kutatás.

Figyelemre méltó analóg erősítő szimulátorok a múltból és a jelenből (néhány közülük már nincsen forgalomban):

Nevével ellentétben a Tube Screamer pedálnak és klónjainak (Boss SD-1, Fulltone Fulldrive stb.) semmi köze a cső emulációhoz. A Tube Screamer-t arra tervezték, hogy helyettesítse a tranzisztoros 'treble booster' pedálokat, és nem a csöves erősítők emulációjára.

Fontos megemlíteni, hogy a csöves gitárerősítő nem csak egy adott technológia, hanem a hangszeriparnak üzleti szempontból egy igen fontos szegmense. Az üzleti oldal legalább olyan fontos mint a technológiai rész...


Csöves gitárerősítőkkel kapcsolatos tévhitek

Néhány elektroncsövekkel, elektroncsöves erősítőkkel, csöves torzítással kapcsolatos mítosz:

A csövek nem lassabb működésű eszközök, mint a tranzisztorok. Sőt, igen könnyű ellenpéldát találni: régi germánium tranzisztorok (pl. AC128) bizony igen "lassú" működésűek a csövekhez képest. Igazából egy elektronikai alkatrésznek önmagában értelmezhetetlen a frekvenciaátvitele, az átvitelt mindig a teljes áramkör (pontosabban az adott fokozat) határozza meg.


Marshall JMP 1987 végfok torzítása, phase inverter torzítás nélkül
Marshall JMP 1987 végfok torzítása, phase inverter torzítás nélkül


Csöves gitárerősítők (Marshall Super Lead erősítők, Fender Tweed erősítők) szinte négyszögesítik a kimenő jelet. Sőt, egy szilícium diódás fokozat (2db. 1N4148 párhuzamosan és egy 1-2 kOhm-os ellenállás) finomabb torzítást produkál, mint egy EL34-es vagy EL84-es végfok.

Sokan úgy vélik, hogy a csöves erősítők torzítása valahol az aszimmetrikus torzítás körül forog. Azonban ez sem csak a csöves kapcsolások kiváltsága, tranzisztorokkal is egyszerűen megvalósítható (pl. fuzz pedálok).


Csöves hangzás titka

A jó torzított gitárhangzás technológiától (csöves, tranzisztoros, digitális) teljesen független. Legalapvetőbb szempont, hogy a gitárjel milyen szűrőn halad át a torzító előtt, illetve a torzító után. A csöves végfokozatok erősítése hangszórós terhelés esetén a nagy kimeneti ellenállás miatt frekvenciafüggő (lásd a lenti ábrán). Azaz a csöves végfokozatokban van egy rejtett magas- ("presence") és mélyfrekvenciás kiemelés.

A hangszóró hatása a csöves végfokozat frekvenciaátvitelére

Másik lényeges szempont, amit figyelembe kell venni a tone stack (hangszínszabályzó) pozíciója. Vintage erősítőkben (régi Vox, Fender kombók, Marshall Super Lead, JTM fejek) a tone stack a fő torzító fokozat előtt helyezkedik el, nem pedig utána, mint a modern erősítőkben. Ez pedig nagy mértékben befolyásolja a hangzást.

Horváth Csaba

Facebook    Google

Vissza a főoldalra

www.000webhost.com